Processing első lépések
A processing mint írtam
szabadon felhasználható grafikus programozási nyelv.
Java alapokon
nyugszik és
erősen objektum orientált (OOP), igaz a fejlesztői környezet
ennek nagy részét elrejti előlünk.
Az első lépések:
először le kell töltenünk a java fejlesztői környezetét a JDK-t , a processing erre épül.
Ez megtalálható : http://www.oracle.com/technetwork/java/javase/downloads/index.html
Ha ezt sikeresen
feltelepítettük, akkor jöhet a processing telepítése a következő
helyről: https://processing.org/download/
Kicsomagoljuk a zip fájlt
és a processing.exe-re kattintva nyíthatjuk meg az IDE-t.
Ha rendben lefolyt a
telepítés a processing megnyitása után a következő kép tárul
a szemünk elé:
Leegyszerűsített felület, egyszerűbb kezelés. A fehér területre írjuk a sketch-ünket, ez bal oldalt számozással ellátott rész. A megírt sketch-et az indít gombbal fordítjuk le és indítjuk el a futását. A stop gombbal állítjuk meg. Az IDE alsó területén található a konzol terület, ide kerülnek a program futása közbeni konzolnak szánt üzenetek illetve itt jelentkeznek az írás és fordítás alatti hiba üzenetek is.
A felületen található debug hiba kezelés, de erről majd később illetve a java feliratú kimeneti mód választó négyzet ahol több kimeneti mód közül választhatunk. Így alkalmassá válik a sketch-ünk python illetve android alkalmazásokhoz is.
A fájl menü nem
ismeretlen senkinek, itt érdemes megemlíteni a Sketchbook-ot ahol
az utoljára megírt
sketch-eink tárolódnak illetve az Examples-t ahol minta progik
érhetők el.
A programozási nyelv
kulcsszavairól referenciát találhatok a Help menü / Reference
almenüjében ami egy
webes felületre irányít át.
Írjuk meg első programunk:
void setup() {
size(200, 200);
}
void draw() {
background(204);
line(width/2, height/2, mouseX, mouseY);
}
Nézzük: az első és legfontosabb a processig progi és két főfüggvényt tartalmaz, a setup-ot ami csak egyszer hajtódik végre a program indításánál, és a draw-ot ami folyamatoson újra végre hajtódik amíg le nem állítja valami.
size(200, 200); – sor a setup-ban helyezkedik el, evvel kreálunk egy megadott értékeknek megfelelő ablakot, ahol aztán majd a grafikus dolgaink megjelenek.Az első paraméter a szélesség a második a magasság.
background(204); – a háttérszín árnyalatát állítjuk be vele, itt ez egy szürke. Próbálkozzunk az érték változtatásával. Más értékekkel a fekete és a fehér közötti árnyalatokat kapjuk (szürkék), a fekete = 0, a fehér = 255. Lehet színes is a háttér ha a következő képpen adjuk meg a hátteret:
background(204,45,0); – a három érték az RGB színek erősségét állítja be, az első paraméter a vörös szín, a második a zöld szín, a harmadik a kék szín értékét tárolja. A három szín keverékéből bármilyen szín előállítható.
Lépjünk tovább. A
következő sor egy vonal rajzolását teszi lehetővé:
line(width/2, height/2,
mouseX, mouseY); – az első paraméter width/2 a setupban
beállított ablak szélességének felét veszi (100), ugyan így a
height/2 az ablak magasságának felét adja(100). Ebből a két
koordinátából áll a vonal kezdő pontja. A második két érték a
vonal végpontja lesz, ez a mi esetünkben az egér helyének X és Y
koordinátája.
Mint a setup ugyan úgy a draw függvény teste is kapcsos zárójelek között helyezkedik el {}, de gondolom ez már ismerős. A progiba ugyan úgy írhatók megjegyzések is a kettő per jel mögé //.
A processing a vonalon
kívül sok más sík illetve térbeli alakzatot is ismer, mutatok még
egyet kedv csinálónak.
rect(mouseX,mouseY,30,30); – téglalap rajzolása, az első két paraméter a téglalap bal felső sarka, a harmadik paraméter a szélesség, a negyedik a magasság.
Ha a line() sort
kicseréljük erre akkor egy egérrel együtt mozgó négyzetet
kapunk, ha
a background()-ot is
elrakjuk a setup-ba akkor a négyzettel rajzolhatunk.
void setup() {
size(400, 300);
background(204,45,0);
}
void draw() {
rect(mouseX,mouseY,30,30);
}
Ez csak egy kis ízelítő, a processing programozás kezdeti lépéseiről, hogy igazán mit
tud arról bővebben: https://processing.org/ oldalról.